Dejt�r r�vid t�rt�nete

A falu l�tez�s�r�l az els� �r�sos eml�k 1255-b�l val�. IV. B�la kir�ly 1255. augusztus 16-�n V�con kiadott

oklevele eml�tiDehter k�zs�get, amely Vadkerttel �s Szentl�rinccel hat�ros.

A telep�l�s azonban m�r j�val kor�bban l�tezett, amit a templom melletti �si temet�ben tal�lt k�balta

�s az �lomdomb d�l�ben el�ker�lt bronzfejsze is igazol.

A XIII. sz�zad v�g�re a kiv�lts�gos falvak eg�sz sora j�tt l�tre az orsz�gban.

Ilyen Dejt�r is. Ezek a telep�l�sek mez�v�rosirangra emelkedtek.

�l�k�n a b�r� �llt, amelyet a jobb�gyk�zs�g v�lasztott.

A f�ldes�r hat�s�ga alatt �lltak, aki az egyszer�bb peres �gyek elint�z�s�t a b�r�ra ruh�zta �t.

A XIV. sz�zadb�l val� az els� olyan �r�sos eml�k, amelyb�l kit�nik, hogy ki a falu f�ldesura.

1397-ben a Losonci csal�dbirtok�ban volt, f�ldesura Losonci Istv�n.

� 1397-ben meghalt. Feles�ge Vesenyi Orsolya Dejt�rt testv�r�nek VesenyiL�szl�nak aj�nd�kozta.

A XIV. sz�zadb�l val� az els� dejt�ri vezet�kn�v is.

A Hazai Oklev�lt�r 150. oklevel�nek egyikal��r�ja Alexandr� de Dehter.

A falu r�vid ideig volt a Vesenyi csal�d birtok�ban.

A XV. sz�zad elej�n m�r Zsigmond kir�ly a tulajdonosa, aki p�nz�gyi ad�ss�gai fej�ben el�bb Reychel P�ter

k�rm�cb�nyai kamara gr�fnak, majd

1436-ban Gy�rgy esztergomi �rseknek z�logos�totta el.

1438-ban az �rsek �r�kadom�nyk�nt megkapta Deht�r mez�v�rost.

Ett�l kezdve a jobb�gyfelszabad�t�sig az esztergomi �rsek birtok�ban volt.

A moh�csi csata – 1526. augusztus 29. – meghat�rozta a XVI. sz�zadi Magyarorsz�g �let�t.

1541-ben Bud�t is elfoglalta a t�r�k. Ett�l az id�t�l kezdve a porty�z� t�r�k katon�k t�bbsz�r is f�ld�lt�k a k�rny�k falvait.

V�rdai P�l �rsek a Dr�gelyv�r katon�it a k�rny�kbeli falvak jobb�gyaival eg�sz�tette ki.

1551-ben a jobb�gylevelek szerint a v�rv�d�k k�z�tt k�t dejt�ri jobb�gy is megtal�lhat�.

Szondi Gy�rgy 1552. j�lius 6-t�l 9-ig v�dte a t�r�k ellen Dr�gelyv�rat.

A v�r eleste ut�n a k�rny�k a t�r�k csapatok pr�d�j�v� v�lt. A sz�zad v�g�re, �tmeneti id�re felszabadult,

de a helyzet nem v�ltozott, s�t romlott.

Addig csak a t�r�k, ett�l kezdve a cs�sz�ri csapatok is d�ltak, fosztogattak a vid�ken.

�gy t�rt�nhetett meg, hogy a hajdani mez�v�ros a XVII. sz�zad v�g�re puszta Dehterr�, Dejt�r puszt�v� v�lt.

A t�r�k ki�z�se ut�n az �rsek els�dleges feladata a falu �jratelep�t�se volt.

1709-ben m�r sz�l�t telep�tettek.

A R�k�czi szabads�gharcban n�gy dejt�ri katon�r�l is sz�l a kr�nika, k�z�l�k h�rom gyalogos �s egy lovas hajd�.

Az 1715-�s �ssze�r�s szerint 33 jobb�gycsal�d lakja.

A XVIII. sz�zadban jelent�s v�ltoz�s �llt be a gazdas�gi �letben is.

Az �llatteny�szt�s mellett a n�v�nytermeszt�s ker�lt el�t�rbe.

A f�llend�l�s a lakoss�g l�tsz�m�nak emelked�s�ben is megmutatkozott.

Az �rb�rrendez�s is jelent�s l�p�s volt.  R�gz�tette a jobb�gyterheket, megsz�ntette az �ttekinthetetlen,

sokszoros t�lkap�sokat, n�vekedett a biztons�g�rzet.

A sz�zad v�g�re a falunak 755 lakosa lett.

A XIX. sz�zadban tov�bb fejl�d�tt, gyarapodott a falu.

Ezt a fejl�d�st a szabads�gharc �s a h�rom t�zv�sz lelass�totta,

ugyanakkor a jobb�gyfelszabad�t�s jelent�sen felgyors�totta.

Az I. vil�gh�bor� a dejt�ri n�pt�l is megk�vetelte az emberi �s anyagi �ldozatot is.

Az I. vil�gh�bor�t lez�r� b�keszerz�d�s alapj�n az Ipoly hat�rfoly� lett.

Dejt�ron hat�r�rs�g kapott helyet. Az �rs r�sz�re 1920-24 k�z�tt fel�p�lt a laktanya.

A falu �let�ben a harmincas b�ke�vek hozt�k a legnagyobb fellend�l�st.

A lakoss�g sz�ma j�val 2000 f�l� emelkedett, �tmeneti id�re megsz�nt a falu hat�rk�zs�g jellege is.

A II. vil�gh�bor� is sok dejt�ri �ldozatot k�vetelt. Sok csal�dapa �s fi� nem t�rt vissza az orosz frontr�l.

Az oroszok 1944. december 9-�n jelentek meg el�sz�r a faluban. 1945-ben f�ldoszt�s volt.

A pr�m�si birtokot Vadkert, Patak �s Dejt�r lak�i k�z�tt osztott�k sz�t.

1956-ban a forradalmi lelk�let� nemzet�rs�g csatlakozott a szabads�gharchoz

�s r�vid t�nyked�se alatt biztos�totta a falu rendj�t �s nyugalm�t.

A 60-as �vek elej�n az er�szakos szocializ�l�s k�vetkezt�ben a f�ldter�let sz�vetkezeti tulajdonba ker�lt.

L�trej�tt a termel�sz�vetkezet, majd a 70-es �vekre Vadkert, Patak �s Dejt�r hat�r�b�l l�trehozt�k

a Magyar-Csehszlov�k-Bar�ts�g Mez�gazdas�gi Termel�sz�vetkezetet.

Ezzel egy id�ben Patak �s Dejt�r k�zs�g k�z�s tan�csot hozott l�tre.

A 60-as �vekt�l kezdve �lland�an cs�kkent a falu lakoss�ga, amely napjainkban is tart.

Az 1990. szeptember 30-�n lezajlott els� szabad v�laszt�sok k�vetkezm�nyek�nt

f�loszlott a termel�sz�vetkezet, megsz�ntek a tan�csok.

A tan�csok helyett a falu �let�t az �nkorm�nyzat ir�ny�tja,

amely polg�rmesterb�l �s 7 k�pvisel�b�l �ll.